Rendhagyó órák Bács-Kiskun megyében

 

Rendhagyó órák keretében nyertek bepillantást a kiskunmajsai középiskolások a hátránnyal élő emberek mindennapjaiba, továbbá egy kiállítás és egy műhelymunka során arról beszélgettek, hogy szavakkal is lehet verni, azaz a lélekben igen komoly károkat tud okozni a verbális agresszió.

 

A kecskeméti Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület fenntartásában működő Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház munkatársai tevékenységük fókuszába 2010. óta a társadalomban tapasztalható esélykülönbségek mérséklését, az előítéletek leküzdését, a fiatalok szemléletformálását helyezték.
Ennek érdekében érzékenyítő foglalkozások sorát szervezik a megye általános és középiskoláiban.
Az EsélyÓrák olyan, tanórai keretek között tartott foglalkozások, amelyek során a felkért előadó egy tanóra keretein belül tart interaktív előadást a diákok számára a fogyatékossággal élők, az idősek vagy éppen a romák helyzetéről.
A rendhagyó órák célja a szemléletformálás, a fiatalok érzékenyítése a hátrányos megkülönböztetéssel szembesülő csoportok valamelyikének irányába.
Az esélyteremtési iroda munkatársai bíznak benne, hogy a program révén erősödik a befogadó szemlélet és csökken az előítélet a diákok körében, ezen kívül a résztvevők tapasztalatokat szereznek és pozitív élményekkel gazdagodnak.

A közelmúltban, november 11-én előadóik Kiskunmajsán (Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégium) és Jakabszálláson (Jakabszállási Általános Iskola) jártak.

Boronkay Péter többszörös világ- és Európa-bajnok triatlonista, riói paralimpikon az óráin arról mesélt a gyermekeknek, hogy bár úgy született, hogy hiányzott a bal alsó karja, mégis nagyon sokat köszönhet ennek a hiányosságának. Egyrészt így tanult meg úszni már egészen kisgyermek korában, és így sajátította el a futást és a kerékpározást is. A kezdetben hobbiként végzett sportágakat később versenyszerűen kezdte űzni.

Előadásán képekkel és élménybeszámolóval mutatta be életét, a triatlon sportágat és bajnoki érmeit a gyermekeknek, de elhozta az egyik versenykerékpárját is, amely egy hagyományos kerékpárhoz képest fele akkora súllyal bír. A gyermekek nagy érdeklődéssel fogadták, amikor a mindennapi életét megkönnyítő bal alsó műkarját adta körbe.

A sportoló szorgalma, kitartása és eredményei példaértékűek a fiatalok számára.

Tusori Nikolett, a Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének látássérült vezetőségi tagja segítőjével, a szintén látássérült Hubina Ádámmal tapasztalati szakértőkként járják a megye településeit, intézményeit, hogy bemutassák a gyengénlátók mindennapjait. Nikolett részletesen beszélt betegségéről és látásának fokozatos elvesztéséről.

A gyermekek és a fiatalok játékos feladatokon keresztül élhették át, milyen nehézségekkel kell megküzdenie nap, mint nap egy látássérült embernek.

A vendégelőadók vakokat és gyengénlátókat segítő eszközbemutatót is tartottak részükre, amelyek nagy részét maguk a diákok is kipróbálhattak: a fehérbot, valamint egy speciális szemüveg révén egy rövid időre átélhették, milyen is látássérültként tájékozódni, de illatmintákat is szagolhattak.

Az EsélyÓra zárásaként közösen megfogalmazták hogyan közeledjenek segítségnyújtóként a vakokhoz, gyengénlátókhoz.

Weapon of Choice – A te fegyvered a döntésed! címmel egy szemléletformáló kiállítást is láthattak a kiskunmajsai diákok.

Richard Johnson fotós a szóbeli bántalmazás áldozatairól készült megdöbbentő fotósorozattal akarja felhívni a figyelmet arra: szavakkal is lehet verni, azaz a lélekben igen komoly károkat tud okozni a verbális agresszió. Talán még nagyobbat, mint a fizikai erőszak.

A fotók szereplői maguk választották ki azt a szót vagy kifejezést, ami a legnagyobb pusztítást vitte véghez a lelkükben. Ezt a szót aztán profi sminkesek tették rájuk horzsolások, illetve a fizikai erőszak egyéb jelei mellett, mintha a szavak valóban fizikai sérüléseket okoznának.

A tárlathoz tartozó műhelymunkát a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kiskunfélegyházi Tagintézményének pedagógiai szakpszichológusa, Fekete Márta tartotta meg.

Az óra kezdetén olyan fogalmakat tisztáztak, mint verbális, abúzus vagy éppen párkapcsolati szóbeli erőszak, majd közösen kitaláltak egy fiatal párt és megismerkedésük, életük történetének néhány fontos momentumát. A fiktív történet hőseinek mondataiból válogatva az osztály diákjainak gyűrniük kellett egyet a kapott papírszíven, ha úgy érezték bántóak vagy sértőek az elhangzottak. Jól lehetett illusztrálni, hogy bár a papírszívet ki lehet simítani, de a sérülések okozta hegek ott maradnak, nem tüntethetők el.

Az órán a fiatalok megnéztek egy kisfilmet is a témával kapcsolatosan, majd közösen stratégiákat dolgoztak ki egy erőszakos társsal szembeni fellépésre.

Az érzékenyítő foglalkozás zárásaként – egyfajta feszültségoldásként – valamennyien kiírhatták magukból azokat a bántó, sértő megjegyzéseket, amelyektől szívesen megszabadulnának, majd a repülőkké hajtogatott papírokat mindenki „szélnek” eresztette.

Az óra végén levetített kisfilmben pedig a segítségnyújtás lehetőségei is elhangzottak.

A program célja a többségi társadalom informálása, figyelmének felhívása, érzékenyítése a valamilyen bántalmazást (verbális, pszichés, fizikai) elszenvedőkkel kapcsolatosan. Fontos, hogy a társadalomban kialakuljon az a fajta megértés és szolidaritás, ami a bántalmazó magatartást egyértelműen elutasítja, a bántalmazást elszenvedő áldozatok felé pedig empatikus, támogató magatartással fordul. Tudatosítani szükséges továbbá a bántalmazást elszenvedőkben és azokban is, akiknek erről tudomásuk van, hogy merjenek segítséget kérni 

 

 

EsélyÓrák Bács-Kiskun megyében

 

A Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház munkatársai rendszeresen tartanak EsélyÓrákat a megye különböző városainak, falvainak általános és középiskoláiban. A szemléletformáló foglalkozások keretein belül a valamilyen hátránnyal élő emberek életébe tekinthetnek be a fiatalok.

 

A kecskeméti Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület fenntartásában működő Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház munkatársai tevékenységük fókuszába 2010. óta a társadalomban tapasztalható esélykülönbségek mérséklését, az előítéletek leküzdését, a fiatalok szemléletformálását helyezték.
Ennek érdekében érzékenyítő foglalkozások sorát szervezik a megye általános és középiskoláiban.
Az EsélyÓrák olyan, tanórai keretek között tartott foglalkozások, amelyek során a felkért előadó egy tanóra keretein belül tart interaktív előadást a diákok számára a fogyatékossággal élők, az idősek vagy éppen a romák helyzetéről.
A rendhagyó órák célja a szemléletformálás, a fiatalok érzékenyítése a hátrányos megkülönböztetéssel szembesülő csoportok valamelyikének irányába.
Az esélyteremtési iroda munkatársai bíznak benne, hogy program révén erősödik a befogadó szemlélet és csökken az előítélet a diákok körében, ezen kívül a résztvevők tapasztalatokat szereznek és pozitív élményekkel gazdagodnak.

A közelmúltban, október 21-én előadóik Kunszentmiklóson (Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola) és Tasson (Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) jártak.

Boronkay Péter többszörös világ- és Európa-bajnok triatlonista, riói paralimpikon az óráin nemcsak arról mesélt hogyan lehet másfél kézzel élni, hanem azt is elmesélte, hogyan tudott mindebből előnyt kovácsolni. Előadásán képekkel és élménybeszámolóval mutatta be életét, a triatlon sportágat és bajnoki érmeit a gyermekeknek, de elhozta egyik versenykerékpárját is, amely egy hagyományos kerékpárhoz képest fele akkora súllyal bír. A gyermekek nagy érdeklődéssel fogadták, amikor a mindennapi életét megkönnyítő bal alsó műkarját adta körbe, nagy megdöbbenést keltettek viszont a cipőfűző bekötésének mozdulatai.

Oláh Anna, a kecskeméti Biztos Kezdet Gyerekház vezetője tapasztalati szakértőként hivatásának tekinti a hátrányos helyzetű emberekkel való foglalkozást, hiszen maga is messziről indult. Élete nagyon jó példa arra, hogy akár egy szegény, cigány családból is vezethet út egy sikeres életpálya irányába.

A beszélgetés során kitért az előítélet veszélyeire, a tanulás fontosságára is.

 

 

Három generáció készítette a csigatésztát a díjátadón

 

Átadták a Rád hagyományozom nagyszüleink bölcsességét történetírói pályázat díjait, majd három generáció tagjai készítettek közösen házi csigatésztát az idősek világnapja alkalmából a fülöpjakabi teleházban. A programra Fülöpjakabról, Jakabszállásról és Kunszállásról is érkeztek.

 

A Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület tagjai, a fenntartásukban működő Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház és a Fülöpjakabi Faluház munkatársai összefogva még a nyáron több településen átívelő történetírói pályázatot hirdettek.

Felhívásukra fülöpjakabi, jakabszállási és kunszállási nyugdíjasoktól olyan írásokat vártak, amelyekben az idősek megfogalmazzák, milyen tapasztalatot, tudást adnának át szívesen a fiataloknak.

A pályázat célja az volt, hogy a sok esetben már csupán az elbeszélők emlékei között élő hagyományok, szokások, jó gyakorlatok fennmaradjanak, átörökítődjenek a következő nemzedékek számára is.

A Fülöpjakabi Teleházban meghirdetett eredményhirdetésen Bodor Sándor Fülöpjakab polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, majd Koleda Sára, a Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola növendékének fuvolajátékát hallgathatták meg.

A Rád hagyományozom nagyszüleink bölcsességét történetírói pályázatra a legtöbb pályamunka Jakabszállásról érkezett, a legbölcsebb gondolatokat Kunszálláson fogalmazták meg, míg a legpraktikus tanácsokat Fülöpjakabról küldték.

A felhívásra beküldött pályamunkákat Weninger Endréné, a Montázsmagazin alapító szerkesztője, egyben a zsűri elnöke értékelte, miközben a díjazott írásokból a Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Iskola Eötvös József Általános Iskolájának diákjai olvastak fel részleteket.

 

Különdíj:

Őszidő Nyugdíjas Klub – Kalocsai hímzés és Házi csigatészta gyártása – Fülöpjakab

 

Megosztott 3. helyezés:

Szabóné Harkai Erika: Zúgolódás nélkül – Jakabszállás

Holécziné Tóth Zsuzsa: A háború vétlen áldozatainak emlékére – Jakabszállás

 

Megosztott 2. helyezés:

Holécziné Tóth Zsuzsa: Életszilánkok – Jakabszállás

Szabó Mihály: Szorgalommal, becsületességgel lehetek-e próféta saját falumban? – Jakabszállás

 

Megosztott 1. helyezés:

Polyák Mátyásné – Egy ükmama bölcsességei – Kunszállás

Szabó Mihály: Régi hagyományok újraélesztése és ápolása, emberi értékek megőrzése – Jakabszállás

 

A díjazott pályaműveket a Montázsmagazin és a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület online felületein, a https://montazsmagazin.hu/ és a https://www.nokanemzetjovojeert.hu/ közzéteszi.

 

Az ünnepélyes eredményhirdetés alkotónappal folytatódott, amelynek célja a közösségi művelődés, a generációk közötti együttműködés erősítése, a közös alkotás élményének átélése, az idősebb korosztály értékes tudásának és tapasztalatának megosztása, átadása volt.

A délután további részében az Őszidő Nyugdíjas Klub tagjai megmutatták és megtanították a helyi általános iskola diákjainak, illetve a résztvevőknek a házi csigatészta készítésének fortélyait. A gyermekek szülei révén gyakorlatilag három generáció elevenítette fel a ma már egyre inkább feledésbe merülő tésztagyártás folyamatait.

Az Őszidő Nyugdíjas Klub tagja, a 82 éves Koncz Jenőné 17 éven át készítette napi öt kilogramm lisztből a tésztát. Akkoriban Fülöpjakabon a helyi termelőszövetkezet mellékágaként egy tésztaüzem is működött a faluban, munkát adva sok helyi asszonynak. Erzsike néni azt is elárulta, a kiváló minőségű tésztát kizárólag egyfajta lisztből készítették, és Amerikába exportálták.

Törteli Lászlóné édesanyjától tanulta meg, és 14 éves kora óta készít házi tésztát. Ma már ugyan ő is ritkán veszi elő a nyújtódeszkát és a sodrófát, de a helyi általános iskola diákjai és szülei kedvéért szívesen hozta el otthonról eszközeit.

A nap emlékére minden résztvevő a házitészta receptjét tartalmazó kártyát is kapott.