EsélyÓrák Bács-Kiskun megyében

A Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház munkatársai rendszeresen tartanak EsélyÓrákat a megye különböző városainak, falvainak általános és középiskoláiban. A szemléletformáló foglalkozások keretein belül a valamilyen hátránnyal élő emberek életébe tekinthetnek be a fiatalok.

A kecskeméti Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület fenntartásában működő Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház munkatársai tevékenységük fókuszába 2010. óta a társadalomban tapasztalható esélykülönbségek mérséklését, az előítéletek leküzdését, a fiatalok szemléletformálását helyezték.
Ennek érdekében érzékenyítő foglalkozások sorát szervezik a megye általános és középiskoláiban.
Az EsélyÓrák olyan, tanórai keretek között tartott foglalkozások, amelyek során a felkért előadó egy tanóra keretein belül tart interaktív előadást a diákok számára a fogyatékossággal élők, az idősek vagy éppen a romák helyzetéről.
A rendhagyó órák célja a szemléletformálás, a fiatalok érzékenyítése a hátrányos megkülönböztetéssel szembesülő csoportok valamelyikének irányába.
Az esélyteremtési iroda munkatársai bíznak benne, hogy program révén erősödik a befogadó szemlélet és csökken az előítélet a diákok körében, ezen kívül a résztvevők tapasztalatokat szereznek és pozitív élményekkel gazdagodnak.

A közelmúltban, október 21-én előadóik Kunszentmiklóson (Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola) és Tasson (Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) jártak.

Boronkay Péter többszörös világ- és Európa-bajnok triatlonista, riói paralimpikon az óráin nemcsak arról mesélt hogyan lehet másfél kézzel élni, hanem azt is elmesélte, hogyan tudott mindebből előnyt kovácsolni. Előadásán képekkel és élménybeszámolóval mutatta be életét, a triatlon sportágat és bajnoki érmeit a gyermekeknek, de elhozta egyik versenykerékpárját is, amely egy hagyományos kerékpárhoz képest fele akkora súllyal bír. A gyermekek nagy érdeklődéssel fogadták, amikor a mindennapi életét megkönnyítő bal alsó műkarját adta körbe, nagy megdöbbenést keltettek viszont a cipőfűző bekötésének mozdulatai.

Oláh Anna, a kecskeméti Biztos Kezdet Gyerekház vezetője tapasztalati szakértőként hivatásának tekinti a hátrányos helyzetű emberekkel való foglalkozást, hiszen maga is messziről indult. Élete nagyon jó példa arra, hogy akár egy szegény, cigány családból is vezethet út egy sikeres életpálya irányába.

A beszélgetés során kitért az előítélet veszélyeire, a tanulás fontosságára is.

Három generáció készítette a csigatésztát a díjátadón

Átadták a Rád hagyományozom nagyszüleink bölcsességét történetírói pályázat díjait, majd három generáció tagjai készítettek közösen házi csigatésztát az idősek világnapja alkalmából a fülöpjakabi teleházban. A programra Fülöpjakabról, Jakabszállásról és Kunszállásról is érkeztek.

A Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület tagjai, a fenntartásukban működő Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház és a Fülöpjakabi Faluház munkatársai összefogva még a nyáron több településen átívelő történetírói pályázatot hirdettek.

Felhívásukra fülöpjakabi, jakabszállási és kunszállási nyugdíjasoktól olyan írásokat vártak, amelyekben az idősek megfogalmazzák, milyen tapasztalatot, tudást adnának át szívesen a fiataloknak.

A pályázat célja az volt, hogy a sok esetben már csupán az elbeszélők emlékei között élő hagyományok, szokások, jó gyakorlatok fennmaradjanak, átörökítődjenek a következő nemzedékek számára is.

A Fülöpjakabi Teleházban meghirdetett eredményhirdetésen Bodor Sándor Fülöpjakab polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, majd Koleda Sára, a Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola növendékének fuvolajátékát hallgathatták meg.

A Rád hagyományozom nagyszüleink bölcsességét történetírói pályázatra a legtöbb pályamunka Jakabszállásról érkezett, a legbölcsebb gondolatokat Kunszálláson fogalmazták meg, míg a legpraktikus tanácsokat Fülöpjakabról küldték.

A felhívásra beküldött pályamunkákat Weninger Endréné, a Montázsmagazin alapító szerkesztője, egyben a zsűri elnöke értékelte, miközben a díjazott írásokból a Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Iskola Eötvös József Általános Iskolájának diákjai olvastak fel részleteket.

Különdíj:

Őszidő Nyugdíjas Klub – Kalocsai hímzés és Házi csigatészta gyártása – Fülöpjakab

Megosztott 3. helyezés:

Szabóné Harkai Erika: Zúgolódás nélkül – Jakabszállás

Holécziné Tóth Zsuzsa: A háború vétlen áldozatainak emlékére – Jakabszállás

Megosztott 2. helyezés:

Holécziné Tóth Zsuzsa: Életszilánkok – Jakabszállás

Szabó Mihály: Szorgalommal, becsületességgel lehetek-e próféta saját falumban? – Jakabszállás

Megosztott 1. helyezés:

Polyák Mátyásné – Egy ükmama bölcsességei – Kunszállás

Szabó Mihály: Régi hagyományok újraélesztése és ápolása, emberi értékek megőrzése – Jakabszállás

A díjazott pályaműveket a Montázsmagazin és a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület online felületein, a https://montazsmagazin.hu/ és a https://www.nokanemzetjovojeert.hu/ közzéteszi.

Az ünnepélyes eredményhirdetés alkotónappal folytatódott, amelynek célja a közösségi művelődés, a generációk közötti együttműködés erősítése, a közös alkotás élményének átélése, az idősebb korosztály értékes tudásának és tapasztalatának megosztása, átadása volt.

A délután további részében az Őszidő Nyugdíjas Klub tagjai megmutatták és megtanították a helyi általános iskola diákjainak, illetve a résztvevőknek a házi csigatészta készítésének fortélyait. A gyermekek szülei révén gyakorlatilag három generáció elevenítette fel a ma már egyre inkább feledésbe merülő tésztagyártás folyamatait.

Az Őszidő Nyugdíjas Klub tagja, a 82 éves Koncz Jenőné 17 éven át készítette napi öt kilogramm lisztből a tésztát. Akkoriban Fülöpjakabon a helyi termelőszövetkezet mellékágaként egy tésztaüzem is működött a faluban, munkát adva sok helyi asszonynak. Erzsike néni azt is elárulta, a kiváló minőségű tésztát kizárólag egyfajta lisztből készítették, és Amerikába exportálták.

Törteli Lászlóné édesanyjától tanulta meg, és 14 éves kora óta készít házi tésztát. Ma már ugyan ő is ritkán veszi elő a nyújtódeszkát és a sodrófát, de a helyi általános iskola diákjai és szülei kedvéért szívesen hozta el otthonról eszközeit.

A nap emlékére minden résztvevő a házitészta receptjét tartalmazó kártyát is kapott. 

Gasztro kaland a sötétben a fehér bot napja alkalmából

A látássérültek nemzetközi napja, a fehér bot napja alkalmából, Láthatatlan vacsora címmel szemléletformáló programot szerveztek a Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház munkatársai a kecskeméti Spaletta étteremben. Az est során az ép látásúak is átélhették, hogy milyen akadályok és nehézségek merülnek fel a vakok és gyengénlátók életében az evés során.

Bekötött szemmel és szinte teljes sötétségben, minden vizuális segítség nélkül tehették próbára érzékszerveiket a Láthatatlan vacsorára jelentkezők, hiszen szemük használata nélkül fogyasztották el a felszolgált ételeket és italt a kecskeméti étteremben.

Az érzékenyítő est célja, hogy az ép látásúak is átéljék, átérezzék a mindannyiunk életének egyik fontos részét képező, napi rendszerességgel megvalósuló rutintevékenységét, az étkezést látássérült embertársaink aspektusából.

A napokban megrendezett rendezvény az Első Kecskeméti Lions Club és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének együttműködésében valósult meg.

A láthatatlan vacsorán Engert Jakabné, a megyei esélyteremtési irodát fenntartó Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület elnöke köszöntötte elsőként a vendégeket.

Emlékeztetett: a programsorozatot az esélyteremtési iroda munkatársai 2018-ban elsőként indították útjára Bács-Kiskun megyében. Akkor Kiskunfélegyházán szervezték meg középiskolásoknak, majd egy év múlva kecskeméti és környékbeli vállalkozókat láttak vendégül egy „láthatatlan” vacsorára.

Ditzendy Károly Arisztid, az Első Kecskeméti Lions Club alelnöke elmondta: a Lions mozgalom tevékenységének alapját a látás védelme, azaz a látáskárosodások megelőzése valamint a vakok és gyengénlátók segítése jelenti. Beszélt arról is, hogy a lions klubtagok idejüket és a képességeiket felajánlva segítik, erősítik a közösségeiket. A kecskeméti jótékonysági szervezet 1990-ben szervezett először Lions Filléres Börzét, és az idei, huszonkilencedik vásárt december második hétvégéjén, 10-én tartják majd meg.

Hencz András, a 2004 óta működő Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének elnöke kiemelte: a nem mindennapi kezdeményezés keretében azokról a nehézségekről és rutinszerű tevékenységekről beszélhetnek a résztvevőknek, amit a látássérült vagy vak emberek nap mint nap megélnek.

Beszámolt arról is, hogy a közelmúltban átvették „Az év Bács-Kiskun Megyei Civil Szervezete” díjat, és szervezetük ebben az évben második alkalommal nyerte el a Tesco-Global Zrt. „Ön választ, mi segítünk” elnevezésű pályázatának első helyezését.

A bekötött szemmel elfogyasztott vacsora mintegy harminc résztvevője az étkezést követően közösen találgatták, hogy mit is ettek. 

A program keretében felszolgált ételsor brokkoli krémleves volt cheddar chips-szel és fokhagymás krutonnal, főételként sous vide csirkemellet szolgáltak fel paszternákos burgonyakrémmel, vörösboros mézben sült fügével, vajas kelbimbóval és pirított mandulával. Desszertként pedig kétféle fagylaltot fogyasztottak a vendégek.

A vacsorát követően a résztvevők arról számoltak be, hogy a legnagyobb nehézséget az ételek fogyasztásakor azok megtalálása okozta a tányéron, amelyet sokan tapogatással oldottak meg, de bevallásuk szerint így is gyakran előfordult, hogy üresen tették a szájukba az evőeszközöket.

Az Első Kecskeméti Lions Club tagjai a bennük kavargó gondolatokról is beszámoltak. Voltak, akik ügyetlennek és tehetetlennek érezték magukat, mások hálát éreztek, hogy egészségesen élhetik mindennapjaikat, de voltak olyanok is, akik szerint a helyzet egyszerre volt rendkívül ijesztő és életre szólóan tanulságos.

Az est lezárásaként a vendégek megismerhették az öt éve teljesen vak kecskeméti Tercsi Lajosnét, aki az elmúlt esztendőben benevezett a Vakonlátó Alapítvány látássérülteknek szóló, Főzd meg a szerencsédet, vagy süsd ki, ezt Te döntöd el! címmel hirdetett kiírására. Marcsi videóra vette, ahogy húsgombóclevest főz, majd tejespitét süt. Filmjével második helyezést szerzett.

Tusori Nikoletta, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének elnökségi tagja vakokat és gyengénlátókat segítő eszközbemutatót tartott, és beszélt a megyei esélyteremtési iroda felkérésére tartott szemléletformáló programokról, az EsélyÓrákról is.

Fekete Attila – aki szintén a megyei szervezet elnökségi tagja – pedig látása elvesztésének körülményeit mesélte el. Az autóbalesetben megvakult fényképész ma már ismét teljes életet él, és partizenészként rendszeresen fellépője a kulturális eseményeknek.   

Fotók: hiros.hu, esélyteremtési iroda