Kvízbe ágyazott filmeken Bács-Kiskun értékei
Már tizenhárom filmmel népszerűsíti Bács-Kiskun vármegye hungarikumait és értékeit a kecskeméti Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület. Az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával készült ismeretterjesztő összeállítások ezúttal is kvízbe ágyazva jutnak el a vármegye oktatási intézményeibe. A három új videó Kecskemétre, Kiskunfélegyházára és környékére, valamint Bugacra kalauzolja a nézőket.
Az egyesület tagjai egyetértenek abban, hogy a hungarikumok megőrzése és védelme kiemelten fontos feladat. A szervezet ugyanakkor a nemzeti értékek ápolása és a nemzettudat erősítése érdekében azok népszerűsítését is alapvető küldetésének tekinti. Ennek jegyében – folytatva a korábban elindított sorozatot – az Agrárminisztérium a nemzeti értékek és hungarikumok megismertetését, népszerűsítését célzó pályázatának köszönhetően a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület újabb három film elkészítésére nyert forrást az elmúlt évben.
A szervezet alkotói csapata ezúttal a hízott libából készült termékek útját mutatja be a tojástól az asztalig és a Kiskunfélegyházi Libafesztivált; a Kecskeméti Arborétumot; valamint a bugaci puszta világát – benne a pásztorélettel, az ősborókással, a pétermonostori leletekkel és a látogatóközponttal.
A liba Félegyházán nem csupán gazdasági értéket, hanem hagyományt is jelent: múltja és jelene egyaránt a város identitásának része. Az ehhez kapcsolódó összeállítás átfogó képet nyújt az állattartás helyi sajátosságairól és változásairól, bemutatja a libatartás és -hizlalás történetét, a hízott liba feldolgozását és a belőle készült termékek gazdag kínálatát.
Végül betekintést nyújt a gasztronómiát, a néphagyományt és a közösségi élményt összekapcsoló Kiskunfélegyházi Libafesztivál világába is.
A növénykülönlegességekkel teli Kecskeméti Arborétumról készült film az alföldi erdők történetét, a kecskeméti gyűjtemény létrejöttét és a Mária-kápolna legendáját is felidézi. Az összeállítás az évszakokhoz kötődő fenntartási és fejlesztési munkák mellett bemutatja az arborétum kutatási és oktatási szerepét is, miközben arra is rávilágít, miért szeretnek egyre többen a fák ölelésében, a természet csendjében megpihenni vagy közösségi programokat, foglalkozásokat szervezni a Kecskeméti Arborétumban. A kilátóból nyíló panoráma pedig a látogatóknak új nézőpontból tárja fel a természet szépségét és harmóniáját.
A bugaci puszta sokszínű világát bemutató összeállításban egy család járja be a Kiskunsági Nemzeti Park különleges helyszíneit.
A film feltárja Bugacpuszta gazdag növény- és állatvilágát, az ősborókás értékeit, a pásztorélet hagyományait és Pétermonostor történetét.
Elkalauzol az Alföldfásítási Múzeumba is, valamint bemutatja az Árpád-kori város területén feltárt emlékeket, amelyek az Aranymonostor Látogatóközpontban tekinthetők meg.
A film bepillantást enged abba, miként él tovább a múlt öröksége a mai természetvédelmi és turisztikai kezdeményezésekben, ahol táj, ember és természet szoros egységet alkot.
A nagyjából 30 perces, angol felirattal is ellátott filmek interjúfüzér formájában készültek, narráció nélkül – az információk így teljes egészében a megszólalók közvetítésével jutnak el a nézőkhöz.
A videókat egy kis stáb készítette: a koncepció kidolgozása, valamint a megvalósítás is közös munka eredménye. A témaötletek és a filmek felépítése Szász Angéla nevéhez fűződnek, az interjúkat Gál Orsolya és Szász Angéla készítette, az operatőri munkát Drabant László, Fekete Péter Pál és Muresán András, az utómunkát, illetve az arculatot Osztró Gábor jegyzi, míg a filmek fordítását Borda Máté vállalta.
A csapat célja nem a részletes ismeretátadás, hanem sokkal inkább a figyelemfelkeltés és az impressziók megteremtése volt.
Valamennyi film kvízbe ágyazva jut el a vármegye általános és középiskoláiba. A diákoknak a vetítés előtt általános, a hungarikumokra vonatkozó, a film megtekintése után pedig az adott nemzeti értékre épülő kérdésekre kell válaszolniuk a megadott lehetőségek közül választva.


